Transcription
NyelvésiskolaA vajdasági diáknyelvbőlA tanulóifjúság nyelvi szempontból külön csoport. Környezete, tevékenységekényszeríti arra, hogy szókincse sajátos legyen. Állandóan, napról n a p r a teremti az ú jszavakat. A szóteremtésben, szóhasználatban eltérést t a p a s z t a l u n k . E z az eltérés főlega városi és falusi, valamint az általános és középiskolák diáknyelvében mutatkozik.A városi iskolák növendékeinek sokkal gazdagabb, színesebb diáknyelvük vana falusi iskolák tanulóiénál. Az u t ó b b i a k n á l kevesebb szó keletkezik, i n k á b b valamilyenközvetítéssel átveszik diáktársaiktól a városban használatos kifejezéseket. í g y találjukmeg n á l u k is a búger, daci, galamb, malac stb. szavakat.Az általános iskolások szógyarapítóinak a száma igen nagy. Kedvelik a rövidítéseket. N á l u k nem is ú j szavakról beszélhetünk, h a n e m csak a régi, köznyelvi szavakformálásáról. A töri, tancsi, peni, diri, oszi, tasi az ő k ö r ü k b e n keletkezik. A rövidítésselkeletkezett diáknyelvi szavakat a tanuló magával viszi a középiskolába. I t t ú j a b b a kis kerülnek a beszédbe. E z e k formáikban is és t a r t a l m u k b a n is elgondolkoztatják azokat,a k i k kevésbé ismerik a tanulók sajátos kifejezéseit. Pl. a cár, mohácsi csata, töröli ötös,gádzser i t t keletkezik, de ezek mellé kerül az ironikus anyus, öregasszony, apafej, frocliz,halászik, hólyag is a külső behatások, a zsargon hatására. A diáknyelvi szavak legtöbbjéta középiskolában t a l á l j u k meg. Innen a z u t á n a t a n u l ó k testvérei, ismerősei, barátait o v á b b í t j á k a f i a t a l a b b a k n a k és az idősebb iskolásoknak. E z t bizonyítja az is, hogya felső osztályokban keletkezett szó később az alsóosztályos a j k á n is elhangzik.Az egyetemekről m á r nem sok ú j szó kerül a diáknyelvbe. I t t i n k á b b az alakváltozatok sorával találkozunk, mint pl. a faki, fákis, faksz ; prof, prófa, profi, prófó.Az idegen nyelv tanulása is hozzájárul a diákok s z ó t á r á n a k gyarapításához. Nagyobbközpontokban ez jól érzékelhető. Novi Sadon, Suboticán a bratesz, brucós, címer, sveszti,vaszpi közkedvelt kifejezések.Még egy érdekességet észlelhetünk a diákok szóteremtésében. Az általános iskolákban u g y a n kevés szó keletkezik, de ezek állandó tagjai m a r a d n a k a szótárnak. A középiskolákban keletkezettek gyorsan elavulnak, elkopnak, n e m sokáig használják őket.A diáknyelvben kevés eltérés m u t a t k o z i k a városok között. Az idegen nyelv hatásának erőssége a következő sorrendet m u t a t j a : Novi Sad, Subotica, Zombor, Zent a.A gyűjtési helyek gazdagságának sorrendje: Subotica, N o v i Sad, Zenta, Zombor.Az ú j szó nehezen jut el a falusi, t a n y a i iskolába. A m i n t azonban kikerül, pillan a t o k a l a t t megbarátkoznak vele. N é h á n y n a p múlva a község hangtanához, alaktanához is illesztik, és így használják tovább. Pl. Ludason (helység Suboticánál: Ludos)a stósz használatára figyeltem fel. Elterjedése után k u t a t t a m , s a következő alakokbantaláltnm meg: stóc, stócot, stócol, stócósz ( stócolsz).E g y szó keletkezéséről.Az egyik suboticai középiskolában a kantól eredetével is megismerkedtem. A kiindulás Ogis K o n t (értsd: Auguste Comte) filozófus neve. Az osztály nehezen s a j á t í t o t t a
el a K o n t k o z tartozó anyagrészt; a t a n á r kénytelen volt t ö b b órán gyakorolni a diákokkal. K ö z b e n a tanulók megunták, m e r t sokat beszéltek róla, s egyikük k i f a k a d t : „Meddig k a n t o l u n k m é g ? " A következő h é t e n tánc volt az iskolában. Az egyik fiú sokáigtáncolt partnernőjével, de a végén m é g sem együtt m e n t e k haza. A piszkálódás m á raz ú j s z ó v a l kezdődött meg: „ K a n t o l t , de hiába." — „ T ú l k a n t o l t á k " — hangzottaka megjegyzések. A szó így kelt életre, de m a m á r csak néha-néha h a s z n á l j á k . Mintegykét évig volt közkedvelt.A gyűjtés m ó d j a :Állandó, éber figyeléssel sikerült lejegyeznem a diákok sajátos kifejezéseit. Ellenőrzés végett elbeszélgettem néhány tanulóval. (A beszélgetés 1962-ben t ö r t é n t ) :Albert Klára I I I . o. tanítóképzős növendék — Subotica.Dragics Ilona érettségizett gimnazista — Zombor.Gerold Ilona VII. o. általános iskolás — Novi Sad.I m r e Márta IV. o. óvónőképzős — Novi Sad.Kerekes György első éves t a n o n c — Subotica.Matijevics I s t v á n IV. o. általános iskolás — Subotica.Pálfi Irma VII. o. általános iskolás — Subotica.A szavak mellé ők segítettek a z értelmezést megírni, és h o z z á j á r u l t a k a szótárelkészítéséhez.agytröszt fn. (-öt, -ök, -je) 'az osztályokos tanulója, aki mindig t u d felelni, mindenhez ért'. — Ez a Magdus egy agytröszt.Mi az, te csak tavaly voltál agytröszt?anyós fn. (-t, -ok, -a) ' t a n á r n ő ' . —Feleltet már jegyre is az anyós?Felhívottaz anyós, és nem tudtam semmit.anyus fn. (-t, -ok) 'tanulóleány' —Anyus, add ide a matézisodat!apafej fn. (-et, -ek, -e) 'megszólítás;főleg a tanulófiúk nevezik így egymást' —Hogy vagy, apafej? Apafej, szedd már összemagad !apus fn. (-t, -ok, -a) 'tanuló, főleg f i ú ,r i t k á b b a n leány' — Te sem tudtál, apuskám, jól felelni. Apus, ide vele, mert megverődsz !atomdoli fn. (-t, -k, -ja) 'dolgozat at u d á s ellenőrzésére, melyet váratlanul írata t a n á r ; röpdolgozat' — Hogy sikerült azatomdolid?ágyú fn. (-t, -k, -ja) 1. 'nagyobb mér e t ű papír, amelyre az anyagot, a meg n e mt a n u l t leckét lemásolják, és feleléskor v a g ydolgozat írásakor használják, amikor n e mnéz o d a a tanár'. — Én egész ágyút csináltam2.' H a az ú n . „ p u s k a " előkerül, ezlesz.' —- Mi az, a te puskád is ágyú lett?bedacizik i. (-ok, -na, -ott) 'gyenge oszt á l y z a t o t kap' -— Ezen az órán hároman isbedaciztak.bennszülött fn. (-et, -ek, -je) 'az a t a nuló, a k i abból a városból való, ahol aközépiskola vagy az egyetem v a n ' — Eljöttek a bennszülöttek is amunkaakcióra.bezúg i. (-ok, -na, -ott) ' n e m t u d felelni,gyenge osztályzatot k a p ' — Sári bezúgotta töriből. Már megint bezúgtál?biblia f n . (-át, -ák, -ája) 'napló' — Ottlapulnak a jegyek a bibliában.biosz f n . (-t, -a) 'biológia' — Bioszbólkaptam egy fordított ötöst, másból nem isfeleltem.bratesz f n . (-t, -ok, -a) 'fiútestvér' —Brateszommal tegnap beszéltem. Er. szerbhorvát b r a t : testvérbrúcós f n . (-t, -ok, -a) 'elsőéves egyetemi hallgató' — Sok brúcósunk van. Nemsok a nő a brúcósok között.brúcós-est fn. (-et, -ek, -je) 'ünnepélyesest, melyet az ú j egyetemi hallgatóknakt a r t a n a k ' . — Mikor lesz nálatok a brúcósest?brucósiádafn. (-át, -ák,-ája)ö.brucós-est. — Szépen sikerült nálunk is abrucósiáda.búger f n . (-t, -ok, -ja) ' k e t t e s ' — Nemtudott felélni, búgért kapott.bukott szamár fn. (-at, -ok, -a) 'az évetvesztett tanuló' — Itt a bukott szamár!bundevaín.(-át, -ák, -ája) 'gyengetanuló'— No, te is jó bundeva vagy. Ez az osztálybund evája.Er. szerb-horvátbundeva'tök'.cár f n . (-t, -ok, -ja) ' ö t ö s ' — Törésibőla füzetemre cárt kaptam.
cévé fn. (-t, -k, -je) 'WC' — Gyere a cévére.cigi fn. (-t, -k, -je) 'cigaretta' — Adjmár egy cigit!cigizik i. (-ek, -ne, -ett) 'cigarettázik'— Ott cigiztünk a suli pincéjében.címer fn. (-t, -ek, -je) 'szobatárs azotthonban, intézetben' — Ki a címered?A címerem tanult két óráig, és nem aludtam.címerka f n . (-át, -ák, -ája) 'szobatársaz o t t h o n b a n , intézetben, ahol lányokl a k n a k ' — Elvitte az esernyőt a címerkám.A címerkámmal voltunk a moziban,csaj 1. stószolcsap i. (-ok, -na, -ott) 'lop' — Csapottegy pelaszt.daci f n . (-t, -k, -ja) 'kettes' — Dacitkaptamfizikából.devojka f n . (-át, -ák, -ája) 'kettes' —Két devojkát kaptam. Magyarból van devojkám. E r . szerb-horvát: dvojka: kettesdiri f n . (-t, -k, -je) 'igazgató' — Jótürelme van a dirinek is.doli f n . (-t, -k, -ja) 'dolgozat' — Hányaslett a dolid? írtunk dolit matézisből.dolifüzet f n . (-et, -ek, -e) 'dolgozatfüzet'— Drága a dolifüzet.dom f n . (-ot, -ok, -ja) 'otthon, intézeta diákok vagy egyetemi hallgatók részére'— Gyertek ki vasárnap a dómba!Nincsmessze a dom.domos fn. (-t, -ok, -a) 'az otthonban,intézetben lakó tanuló vagy egyetemihallgató' — Itt jönnek a domosok. Te isdomos lettél?dosi f n . (-t, -k, -ja) 'iskola' — Nemmegyek dosiba.döki f n . (-t, -k, -je) 'futball' — Kérjegy dökit a tanárnőtől!dökizik i. (-ek, -ne, -ett) 'futballozik' —Egész lukas órán dökiztünk.duduk m n . 'olyan diák, aki sokat tanul,de sohasem felel szépen' — Éppen olyanduduk ő is, inkább fogja be a száját.elhasal i. (-ok, -na, -t) 'évet veszít, vagya vizsgája n e m sikerül' — Másodszor iselhasalt. Évre hasalt él az Attila is.elsül a puska (áll. szókapcsolat) 'atanulónál megtalálják a ,,puská"-t, felfedezik, hogy csalni a k a r t ' — A fene egyemeg, elsült a puskám.emi fn. (-t, -je) 'emelet' — Odajárunkaz emire. Már kevés lesz az emi is, annyianvagyunk.évre megy (áll. szókapcsolat) 'évet veszít' — Évre mentél te is? Majdnem évrementem.foki f n . (-t, -ja) 'egyetem' — Péterbeiratkozott a fakira.fakis f n . (-t, -ok, -a) 'egyetem' —Messze lakik a fakistől.faksz fn. (-ok) 'egyetem' — Jössz mafel a fakszra?fazon f n . (-t, -ok, -ja) 'olyan t e t t ,amely becsapáson, csaláson alapszik, valakinek a kijátszása, valakivel való kibabrálás' — Jó fazon, nem mondom!Megcsinálta azt a fazont, hogy kiolvasta a könyvből az egész verset. Mire volt jó ez a fazon?feketekönyv f n . (-et, -ek, -e) 'napló' —Beírtak már téged is a feketekönyvbe, elkéstél.filfak f n . (-ot, -ja) 'filozófiai fakultás'— Jössz a falfikra?fizi fn. (-t, -je) 'fizika' — Fizíóránklesz holnap. Kész a fizije neki is?foci fn. (-t, -k, -ja) 'futball' — Itt van,fűzd be te a focit!focista f n . (-át, -ák, -ája) 'futballista'— Nagy focista a Pista is.fordított ötös f n . (-t, -ök, -e) 'kettes' —Kaptál még egy fordított ötöst?frozliz i. ' a tanulót kérdezi, faggatjat a n á r a ' — Fél óráig froclizott, már mindentelfelejtettem.galamb f n . (-ot, -ok, -ja) 'hajtogatássalkészült játék, az unalmas óra a l a t t hajt o g a t j á k papírból' — Kijön egy lapból agalamb?galcsi f n . (-t, -k, -ja) Vö. galamb —Jobb ez a galcsi, repül is, nem úgy mint atied.galcsizik i. (-ok, -na, -ott) 'dobálja a,,galamb"-ot' — Gyere,galcsizzunk!gádzser f n . (-t, -ok, -ja) ' k e t t e s ' —Majdnem gádzsert kaptam. Hány gádzseredvan?gimi f n . (-t, -je) 'gimnázium' — A zentai gimibe jártál? Meszelik a gimit is.gimis f n . (-t, -ek) 'gimnazista' — Holvoltál, te gimis? Nem, a gimisek nem jönnek.gimista f n . (-át, -ák, -ája) 'gimnazista'— Látod, már te is gimista vagy.gólya f n . (-át, -ák, -ája) Vö: brucós.Megérkeztek a gólyák. Sok gólya érkezett azegyetemre.gólyaest f n . (-et, -ek, -je) Vö. brúcósest— Ilogy sikerült a gólyaest? Volt mindenkia gólyaesten? Az ülésen megbeszéljük agólyaest szervezését is.gyuvecs f n . (-ot, -ok, -a) 'idősebb előa d ó vagy alkalmazott az iskolában' — Vén gyuvecs már az is. A vén gyuveccsátneki, később csengetett.halászik i. (-ok, -na, -ott) ' a t a n á r felhív felelni v a l a k i t ' — Erti a mámi ishalászni a népet. Az öreg engem halászottki, pedig nem készültem.hephaj f n . (-t, -ok) 'diákösszejövetel,ahol játszanak, dalolnak és táncolnak atanulók' — Vasárnap a Margitéknálleszhephaj. Almos vagyok, hephajon voltam tegnap.hetes f n . (-t, -ek, -e) 'tanuló, a k i vigyáza rendre, a tisztaságra, és egy hétig ügye-
letes az osztályban' -— Sietek, mert énvagyok a hetes.hólyagfn. (-ot, -ok, -ja)'ügyetlent a n u l ó ' —- Jaj, de hólyag vagy! Minek vagyolyan hólyag, hogy hagyod magad?igi f n . (-t, -je) 'igazgató' — Nagyonritkán jön az igi órára.imakönyv fn. (-et, -ek, -e) 'napló' —A harmadik vagyok az imakönyvben.Akkora kettes van az imakönyvben, hogy kilóg alába.inti f n . (-t, -k, -je) 'intézet' — Az intiben laksz?intis f n . (-t, -ek) 'intézetben lakó t a nuló' — Sok intis volt az önképzőkörön.intista fn. (-át, -ák) 'intézetben l a k ót a n u l ó ' — Focimeccset játszanak az intisták a künnlakókellen.isi f n . (-t, -k, -je) 'iskola' — Megyünkaz isibe, és beszélünk a dirivél, hogy engedjen bennünketkirándulásra.kantoli. (-ok, -na, -t) ' s o k a t b e s z é l , s o k a tm a g y a r á z ' — Hiába kantoltál neki, nemhódítottad meg. Kantolt, de hiába, mégisbezúgott.kávéház fn. (-at, -ak, -a) 'WC' — Ottcigiznek a kávéházban, nem látja őket senki,keri f n . (-t, -je) 'kereskedelmi iskola'— Nehezebb volt a keri, mint a gimi.keris f n . (-t, -ek) 'a kereskedelmi iskolat a n u l ó j a ' — Fociztak a kerisék meg a prepások.kerista fn. (-át, -ák, -ája) 'a kereskedelmi iskola t a n u l ó j a ' — Ma futottak akeristák, holnap mimegyünk.koszovó fn. (-t) 1. 'feleltetés egész ó r á n '— Nálatok is koszovó volt? 2. 'gyenge dolgozat u t á n i javítási ó r a ' — Koszovó voltdoliosztáskor. Er.: Kosovói ütközet (szerbtört.)künnlakó fn. (-t, -k, -ja) 'az a v i d é k itanuló, a k i nem a diákotthonban v a g yintézetben lakik, h a n e m albérletben' —Focimeccset játszanak az intisták a künnlakókkal.lajbesz fn. (-t, -ok, -a) 'ceruza' — Tegnap itthon hagytam a lajbeszt.laszti fn. (-t, -k, -ja) 'futball' — Kapott most sok új lasztit a gimi is.lemázol i. (-ok, -na, -t) 'pofont a d ' —Lemázoltam neki egyet, mindjártkibuggyanta vére.lóg i. (-ok, -na, -ott) 'nem jár r e n d szeresen órára' — Mindig lóg, már nagyonsok igazolatlant kapott. Nem tudsemmit,mert állandóan lóg.lukas óra fn. (-át, -ák, -ája) ' e l m a r a d tóra' — Majd lukas órán átmásolom amagyart. Három lukas óránk volt, tavalynem ment ilyen jól.makk f n . (-ot, -ja) 'orr' -— Hallgi, merta makkodra csapok! Ott ül a második padban, olyan jó nagy makkja van.malac f n . (-ot, -ok,-a) ' t i n t a f o l t ' — Csupamalac az egész füzete. Hány malacod van?malacos m n . 'tintafoltos' — De malacosa füzeted!mangeszol i. (-ok, -na, -t)1. 'megüt,pofont a d ' — Mangesz le neki egyet!2. 'ellop' — Sokat mangeszolt, míg végremegtudták, hogy ő az.matézis f n . (-t, -a) ' s z á m t a n ' — Hányasod van matézisből? Matézisórán lett rosszid.mámi f n . (-t, -k, -ja) 'különös természetű idősebb tanárnő' -— A mámi ottsétált a padok között, mikor írtuk a dolgozatot. Bezúgatott a mámi.mint a vöcsök (áll. szókapcsolat) állítástnyomósít v a g y erősít meg. — Noná, minta vöcsök, hogy sikerült a dolim. Mint avöcsök, hogy megbuktatják. Mint a vöcsök,hogy nem jövök be délután.mohácsi csata fn. (-át, -ája Vö. Koszovó.Jaj, ma egész mohácsi csata volt. Matézisdoli lesz, éppen elegünk van ilyen mohácsicsata előtt.nagykönyv fn. (-et, -ek, -e) 'napló' —Csak úgy borzongok, mikor a nagykönyvetlapozza.nyolcas f n . (-t, -ok, -a) Vö. hetes —Egy héttel ezélőtt nyolcas voltam.óbégatóóra fn. (-át, -ák, -ája) 'énekóra'— Kétszer is van óbégatóóránk.odbor f n . (-t, -ok, -ja) 'WC' — Az odborba megyünkülésre. E r . : szerb-horvátodbor 'bizottság'oszi f n . (-t, -k, -ja) 'osztályfőnök' —Jó oszi volt. Jön az oszi, hallgassatok.öreg f n . (-et, -ek, -je) 'idős t a n á r ' —Beteg az öreg, nem lesz óránk. 2. 'igazgató'— Bent volt az öreg órán.öregasszony fn. C-t, -ok, -a) 'idős t a n á r nő' — Jön az öregasszony. Kérdezett maaz öregasszony?összeköpi magát (áll. szókapcsolat) 'megijed' — Lemázoltam neki egyet, és mindjártösszeköpte magát.paca f n . (-át, -ák, -ája) ' t i n t a f o l t ' —Csupa paca a füzeted.pacás m n . 'tintafoltos' — Még az ingedis pacás lett.papírdoli fn. (-i, -k, -ja) Vö. atomdoli— Tegnap voltpapírdolink.pecáz i. (-ok, -na, -ott) 'felszólít felelni'Engem is pecáz már megint. Ül az asztalnál, és néz, akkor már tudom, hogy engempecáz.pélasz f n . (-t, -ok, -a) 'töltőtoll' — Addide a pelaszodat!pencsi f n . (-t, -k, -je) 'töltőtoll' — Adda pencsit nekem! Nem ír a pencsim.peni f n . ( (-t, -k, -je) 'töltőtoll' — Énis írok a penivél, nem adhatom oda.pikkel i. (-ek, -ne, -t) 'neheztel, haragszik a t a n á r diákjára' — Pikkel rám, ésazért nem javíthatok.
piszkozat f n . (-ot, -ok, -ja) 'az óránhasznált f ü z e t , . amelybe a tanulók mind e n t jegyeznek, és utána ebből másoljáká t a megfelelő füzetbe' — Nincs meg, csakpiszkozatbaírtam.predi fn. (-t, -je) 'katonai előképzés'— Hogy sikerült a predi? Tanulom a predit,nem érek rá.prepa f n . (-át, -ája) 'a suboticai tanítóképző neve' — Tánc van a prepában. Teis prepába jársz?prepás f n . (-t, -ok) 'tanítóképzős' —P répás lett a Laci is?próbadoli f n . (-t, -k, -ja) Vö. ' a t o m d o h ' — Hányas lett a próbadoli?prófa f n . (-át, -ák, -ája) ' t a n á r ' —Nagyon jó ez aprója, elnézi azt is, ha egyszer nem tudsz.prófó fn. (-t, -k, -ja) ' t a n á r ' — Megjött a prófó, lesz felelés.puska fn. (-át, -ák, -ája) 'nagyobb mér e t ű papír, amelyre az anyagot, a meg nemt a n u l t leckét lemásolják, és felkeléskorv a g y dolgozatíráskor használják, amikorn e m néz oda a t a n á r ' . — Csináltam puskát, majd előszedem. Puskát dobott Erzsinek,de észrevették.puskáz i. (-ok, -na, -ott) 'használja a,,puská"-t' — Annál a tanárnál lehet puskázni. Egész strammulpuskázhattam.rizsuka fn. (-át, -ája) 'rizsből készítettuzsonna az iskolában' — Mármegintrizsuka lesz. Rossz volt ma is a rizsuka.saláta f n . (-át, -ák, -ája) 'a könyvből,füzetből k i t é p e t t vagy kiesett lap' —Saláta lesz az egész füzetem. Kiesett egysaláta a padból.skóla f n . (-át, -ák, -ája) 'iskola' —Gyerünk a skólába! A skálában cseréltem ezt a pisztolyt.Er. szerb-horvát:skola'iskola'stósz f n . (-t, -ok, -a) 'nevetséges esem é n y , különös történet, ugratás' — Irtó stósz volt, amikor hasra vágódott.Tudod,ettől egy jobb stószt is kitalálhattálvolna.stószol i. (-ok, -na, -t) 1. 'érdekes tört é n e t e t mesél, tréfál' — Egész órán stószolt,nem is figyeltem oda. 2. 'felhívja m a g á r a afigyelmet' — Mikor kijönnek a csajok,mindig stószol a gyerek.suli fn. (-t, -k, -ja) 'iskola' — Nemjössz suliba? Ez Péter sulija?sveszti f n . (-t, -k, -je) 'leánytestvér' — Ezek svesztik? E r . német die Schwester :'nőtestvér'szamárfül f n . (-et, -ek, -e) 'gyűrődés af ü z e t vagy a k ö n y v sarkán' — Ott is nagy a szamárfül a te füzeteden.szamárfüles mn. ' G y ű r ö t t (a füzet v a g ya k ö n y v sarka)' — Szamárfüles a füzeted,mert nem vigyáztál rá.szarkát fog, 1. vécó,szveszti f n . (-t, -k, -je) Vö. sveszti. Megbukott a szvesztim.tacsli f n . (-t, -k, -ja) 'pofon' — Könynyen kaphatsz egy tacslit.tambura fn. (-át, -ák, -ája) 'padba ékeltzsilettdarab, amelynek pengetésével zavarj á k az ó r á t ' — Megvágta a kezem a tambura. Egész órán idehallatszott a tamburád. ' Tamóék f n . (-at) 'WC' — Megyek aTamóékhoz.tancsi f n . (-t, -k, -ja) 'tanítónő' — Neverekedj, jön a tancsi!tancsika fn. (-át, -ák, -ája) ' t a n í t ó n ő '— Mindig verekszik a tancsika.tanfütyüllő fn. (-t -k, -je) 'tanfelügyelő'— Jön a tanfütyüllő, és majd kikérdez bennünket.tasi fn. (-t, -k, -ja) ' t á s k a ' — Sok füzetet raktam a tasiba.tefter fn. (-t, -ek, -je) 'füzet, amelybea t a n á r az osztályzatokat jegyzi, mielőtta naplóba írná' — Előveszi a teftert és keresgél.tefterez i. (-ne, -ett) 'a ,,tefter"-bejegyez' — Tefterezett az öreg.tök fn. (-öt, -ök, -je) 'gyenge t a n u l ó '— Jaj, de tök vagy, még ezt sem tudod,töki fn. (-t, -k, -je) 'nagyfejű t a n u l ó '— Te sem látsz semmit, előtted ül a töki.törcsi f n . (-t, -k, -je) 'történelem' —Törcsióránk van kedden és pénteken.töri fn. (-t, -k, -je) 'történelem' — Manincs töri. Lukas volt a törióra.török ötös fn. (-t, -ök, -e) 'kettes' —A töritanárnő egy török ötöst adott.upec fn. (-ot, -ok, -a) 'az intézet igazg a t ó j a ' — Kifizettem az intit az upecnak.E r . szerb—horvát upravnik 'igazgató'uzsi fn. (-t, -k, -ja) 'uzsonna' — Féltízkor van uzsi.vaszpi f n . (-t, -k, -ja) 'nevelő az intézetben' — összeszid bennünket a vaszpi, haveszekedünk. Er. szerb-horv. vaspitaé 'nevelő'vécó fn. (-t, -k, -ja) 'WC' — Voltam avécónál szarkát fogni.Vécóék fn. (-at) 'WC' — Leviziteltem aV écóéknál.vergli fn. (-t, -je) 'az a tanuló, a k igondolkodás nélkül h a d a r ja a m e g t a n u l tanyagot.' — A Margit is éppenolyanvergli, mint a Karcsi. Nem sokat ér ő, vergli.zomi fn. (-t, -k, -ja) 'az iskola m o z i j a '— Harminc dinár a zomi. Csütörtökön zomilesz.MatijeviesLajos
Közben a tanulók megunták, mert sokat beszéltek róla, s egyikük kifakadt: „Med-dig kantolunk még?" A következő héten tánc volt az iskolában. Az egyik fiú sokáig táncolt partnernőjével, de a végén még sem együtt mentek haza. A piszkálódás már . tanulója' — Fociztak a kerisék meg a pre-pások. kerista fn. (-át, .
